Az epesav okozta megbetegedések – köztük a heveny hasnyálmirigy-gyulladás, a Barrett-nyelőcső- és vastagbélrák – terápiájának új irányait mutatta be Hegyi Péter, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának (PTE-ÁOK) professzora. Kutatótársaival erről a napokban számoltak be a Physiological Reviews nevű szaklapban.
A pécsi felsőfokú intézményben 2016 óta funkcionáló Transzlációs Medicina Center vezetője hangoztatta: az epesavak élettani és klinikai tulajdonságairól eddig is több közleményt publikáltak, viszont olyan összefoglaló, amely ezt a két területet együttesen, transzlációs megközelítésében tárgyalja, korábban nem született.
Mint kifejtette, az emberi szervezet által termelt epesav 95 százaléka a vékonybélből visszaszívódik, 5 százaléka mindazonáltal kiürül. Amennyiben az epe összetétele, mikrobiológiája vagy útvonala megváltozik, az komoly betegségek kialakulásához vezethet.
A akadémiai cikkben csaknem 10 olyan gyógyszeres „támadási pontot” is azonosítottak, amelyekre ható gyógyszerek kifejlesztésével helyre lehet állítani az epesav normális körforgását és összetételét. Ezáltal csökkenteni lehet a betegségek kialakulásának esélyét és a már fennálló kóros állapot súlyosságát – mondta.
Hegyi Péter az összefoglaló jelentőségét érzékeltetve nyomatékosította, hogy a közlemény több, tetemes népegészségügyi problémát okozó betegségben, akárcsak a heveny hasnyálmirigy-gyulladás, a Barrett-nyelőcső- és a vastagbélrák új terápiás útvonalakat tár fel, ezáltal lényegesen serkenti azok terápiájának újabb kutatásait és gyógyszerfejlesztéseit.
A közlemény szerzői „joggal bíznak benne, hogy felfedezéseik, mihamarabb a betegek javára fordítható gyógyszerekké, terápiákká válnak” – összegzett az orvosprofesszor.
A kutatási módszerre térve Hegyi Péter kifejtette, hogy transzlációs medicina a heterogén szakterületek – köztük az alap- és a klinikai kutatás, az informatika és a statisztika – közt felgyorsítja az információáramlást és elősegíti, hogy „a akadémiai eredmények mihamarabb a betegek javát szolgálják”.
mti
