Új elemekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár – hozta nyilvánosságra Nagy István agrárminiszter a Hungarikum Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón.
Hangoztatta, a korábbi 79 hungarikum mellé három új került a bizottság döntése értelmében: a szentesi paprika, a magyar cifraszűr és a szokásoknak megfelelő fejfák a Kárpát-medencében.
Nagy István nyomatékosította, a hungarikumok a magyar értékeket, a magyarság párját ritkító teljesítményét ismerik el.
A szentesi paprika Hungarikum Gyűjteménybe kerülésével kapcsolatban ismertette, hogy az étkezésipaprika-termelés évtizedek óta meghatározó tevékenység a dél-alföldi régióban. Eredetvédett termékként „szentesi paprika” néven 2014 tavasza óta forgalmazzák, mikor is az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé nyilvánította az elnevezést. Az oltalom a fehér tölteni való paprikára, a hegyes erős paprikára, a kápia paprikára, azonfelül a paradicsomalakú paprikára terjed ki. A miniszter közölte még: a termelési kultúra kialakulásában figyelemre méltó szerepük volt a bolgár kertészeknek is, munkájuk előtti tisztelgés az, hogy a szentesi paprikát beemelték a Hungarikumok Gyűjteményébe.
Az agrárminiszter alapján a magyar cifraszűr olyan kabátféle, amely nemcsak az egyik legjobb kinézettel rendelkező magyar népi ruhadarab, de nemzeti szimbólum is. Ismertetése alapján az ezelőtt szürke viselet a XIX. században új életre kelt, díszessé vált, szó alapján „kivirágzott”. A cifraszűr lett a legények kötelező öltözetdarabja esküvőre, sőt egyes helyeken csak cifraszűrben járhattak lányos házakhoz udvarolni. A legény a cifra köpenyt csaknem véletlenül ottfelejtette az udvarlása helyszínén, és akinek reggelre kiakasztották a szűrét a tornácra, annak más lányos ház után kellett néznie – figyelmeztetett Nagy István.
A tradicionális fejfák a Kárpát-medencében hungarikummal kapcsolatban a miniszter kiemelte, a magyarság tradicionálisan fa sírjeleket állított temetőiben. A harcosnak kopjafa „járt”, ami sírhantjába szúrt lándzsájának díszesen faragott tartója volt. A lándzsák eltűnésével mindenkit fejfával búcsúztattak. A XVIII. században „fejéhez való fa” és „főtől való fa” néven említik az írások ezeket a sírjeleket, amelyek először is a protestáns vidékeken jelölik a sírokat. Ahol erős maradt a magyarság nemzettudata, ott a mai napig őrzik és ápolják a régi fejfákat, de még újak is kerülnek a temetőkbe. A sírkertekben álló faragott fejfák ékes bizonyítékai a magyarság Kárpát-medencei jelenlétének – részletezte Nagy István.
- Németh Zsolt eminens nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos kijelentette, a bizottság döntése értelmében három illusztris nemzeti érték került a Magyar Értéktárba.
Köztük a magyar kocsizás és fogathajtás, melynek kultúrája világhírű, és nemcsak nemzeti kulturális érték, de a világon felülmúlhatatlan eszköz-rendszerrel, és stíluselemekkel büszkélkedhet. A komáromi vár és erődrendszer történelmi jelentősége mellett olyan épületmegoldás is, amely a közép-európai erődépítés mára egyetlen megmaradt csodás eleme. Bekerült a Magyar Értéktárba a komáromi szekeresgazdák hagyománya is, amely a mai napig élő szokás – mondta a miniszteri biztos.
mti, fotó: Soós Lajos
