Tintin, Georges Remi, vagy művésznevén Hergé képregényhőse sok egyéb világhírű figurával közösen a belga útlevélre kerül – írta a The Guardian online kiadása.
Az útlevéltervezők kedvelt motívumai, a fák, sasok, medvék, tornyok mellé a belga képregényművészet világhírű figurái, Tintin, a Hupikék törpikék illetve egyéb hősök kapcsolódnak. A 34 oldalas normál útlevéllel a belgák Lucky Luke, Blake és Mortimer, Bob és Bobette társaságában is utazhatnak.
Az útlevélben használt figurák közül sok grafika az eredeti képregényekből származik, ilyen a Tintin kalandjai 1954-es, Felfedezők a Holdon című szériája, melyben a rettenthetetlen riporter Neil Armstrong előtt 15 évvel megteszi első lépéseit a Holdon.
Más karaktereket konkrétan az útlevélhez terveztek, ilyen a földgömböt szemlélő hupikék törp, hátizsákjával és térképeivel a földön.
„Olyan dizájnt választottunk, amely jól képviseli az országunkat, művészetét és kultúráját, benne egy csipetnyi talentummal, szakértelemmel és humorral” – mondta Sophie Wilmes belga külügyminiszter az RTBF francia nyelvű helyi adónak.
A képregények, melyek a „kilencedik művészeti ágat” jelentik Franciaországban és Belgiumban, még állandóan népszerűek, noha már nem kapnak akkora teret a napilapokban, mint fénykorukban, a második világháború után.
Az első nagy belga képregénysláger a Tintin, Georges Remi, vagyis Hergé szériája volt, amely 1929-ben indult. Nem sokkal a második világháború után mutatkozott be Blake és Mortimer, a két brit úriember, egy MI5-ügynök és egy magfizikus, akik állandóan az aljas Olrik ezredes eszén akarnak túljárni.
A gombafaluban élő kis kék emberek 1958-ban kerültek ki, őket Pierre Culliford, vagyis Peyo álmodta meg.
A tradicionális, jellegzetes belga képregény a franciától is különbözött. „Az aranykorban, a hatvanas években minden karakter aranyos és barátságos volt, humoruk volt, a maitól eltérő stílusban, lágyabban rajzolták őket” – mondta Michel Kichka neves belga-izraeli grafikus.
mti
