Rajnai Zoltán megjegyezte: a kibertérben, kiberbiztonságban nehéz hosszútávú stratégiát előállítani, mivel az informatikában már 3-4 év is hosszútávnak számít. Ezen felül felidézte azt, hogy uniós szinten több Magyarország kiberbiztonsága szempontjából is meghatározó szabályozást hoztak, akárcsak az uniós kiberbiztonsági stratégia, az európai hálózatbiztonsági irányelv, s az általános adatvédelmi rendelet.
A Nemzeti Kiberbiztonsági Szimpózium megnyitóján Rajnai Zoltán közölte még: a korszerű magyar kiberbiztonsági stratégia mellett egy akciótervet is akarnának elfogadtatni, amely a feladatokat, határidőket, felelősöket is magába foglalja ezután.
A kiberkoordinátor alapján a Magyarországon előző évben most először megszervezett kiberbiztonsági szimpózium is hozzájárult ahhoz, hogy közelebb hozzák egymáshoz a piaci és az állami szektort, s ezzel a lehetőséggel erősítsék Magyarország kibervédelmét.
Ezen felül Rajnai Zoltán fontosnak nevezte a gyermekvédelmi munkacsoport kiberbiztonsági tartományban végzett tevékenységét. Hangoztatta azt is, hogy komoly munka előtt áll a bankbiztonsági munkacsoport is, amely a közeljövőben tervezett következő ülésén a bankszövetséggel összefogva egyezteti ezt követően a bank- és állami szektor együttes érdekeit.
Az európai kiberbiztonsági hónap magyarországi kampánynyitó programján Szabó Hedvig, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (KBSZ) direktora is nyomatékosította: ahhoz, hogy a kiberbiztonság területén eredményeket érjenek el, releváns az összefogás. Az állami- és magánszektornak, az egyetemi szférának, a szakembereknek, fejlesztőknek, felhasználóknak közösen kell dolgozniuk. Erre hívja fel a figyelmet a szimpózium idei mottója is: „A kiberbiztonság együttes felelősségünk”.
A KBSZ direktora köszöntőjében figyelmeztetett Teller Ede idézetére, aki azt mondta: „az olyan ember, aki nem ért a számítógéphez, a XXI. században analfabétának fog számítani”. Szabó Hedvig ehhez kijelentette még: nem kizárólag a számítógépekhez, azok biztonságához is érteni kell.
Az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség (ENISA) 2012 óta minden év októberében internacionális kampányt szervez európai kiberbiztonsági hónap témában.
Szabó Hedvig hangoztatta az ez évi események kihangsúlyozott témakörei: az otthoni kiberbiztonság, a munkahelyi kiberbiztonság, az internetkapcsolattal funkcionáló úgynevezett IoT (Internet of Things) konstrukciók emellett a kiberbiztonsággal kapcsolatos készségek fejlesztése.
Utóbbi kapcsán Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) vezetője kijelentette, a legmodernebb tanulmányok alapján 2022-re uniós szinten 350 ezer kiberbiztonsági mester fog hiányozni, ameddig mindenre kiterjedő szinten ugyanez a szám 1,8 millió lehet. Így az képzés területén, a mesterek képzését érintően is kimagasló beruházásokra van szükség.
Az NKI vezetője ugyancsak a emberi vagyis emberi tényező kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy tanulmányok alapján az uniós lakosság 71 százaléka osztott meg magáról valamilyen magán adatot az interneten. Több mint 60 százalék kapcsolattartási adatokat, nevét, születési idejét, személyiigazolvány-számát is megosztotta. Ezek mellett 40 százalék körüli volt a hitelkártya-, bankszámlaadatokat megosztók aránya is – tette hozzá.
A mester azt is kiemelte, hogy a magyarországi nagyvállalatok csaknem fele, ameddig a kis- és középvállalkozások közül 10 százalék alatt van azok aránya, akik foglalkoznak IT-biztonsággal. Ezek is azt mutatják, hogy a magyarországi kiberbiztonság erősítésében van még hova fejlődni – jegyezte meg.
Bencsik Balázs elmondta továbbá, hogy az előrejelzések alapján 2020-ra több tízmilliárdnyi IoT készülék fog működni a világban. Mindinkább ezen – a kiberbiztonság szempontjából veszélyeztetettnek számító – alkalmatosságok puszta léte határozza ezután meg életünket.
Az NKI vezetője alapján a kockázat örökösen nő. Példaként említette, hogy a kiberbűnözés szüntelen emelkedést mutat: 2013 és 2017 közt ötszörösére növekedett a kiberbűnözés gazdasági hatása; 2019-re ugyanakkor újabb négyszeres növekedést prognosztizálnak – tette hozzá.
Kijelentette, csak a zsarolóvírusos támadások száma 300 százalékkal növekedett az elmúlt időszakban. Csak a májusi wannacry néven ismert támadás 150 országot – köztük Magyarországot is – és 190 ezer rendszert érintett – ismertette Bencsik Balázs.
mti
