Az elképzelések alapján még idén elkészül a németek betelepülésének emléket állító ulmi dereglye Baján – közölte a projektvezető sajtótájékoztatóján.
Manz Alfréd közölte: a bajai német nemzetiségi szervezetek az eredeti méretben készülő dereglyével főként a dél- és középnémet területekről, valamint a Rajna vidékéről a 18. században Magyarországra érkező telepesek előtt tisztelegnének. Őseik mert többnyire ilyen hajókkal érkeztek a török idők után elnéptelenedett vidékekre, mindent összevetve a Bácskába is.
A német nevén Ulmer Schachtelt kulturális attrakciónak is szánják, mivelhogy bár van egy-két kisebb mása, de eredeti méretű még nem készült Magyarországon. Az elképzelések alapján a hajó fedélzetén kialakított faház nevelési célokat is szolgálna a magyarországi németek történelmével, kultúrájával és nyelvével kapcsolatos interaktív kiállítások formájában.
Az emlékműhöz kapcsolódva az Országos Német Önkormányzat egy nemzetiségi tanösvényt is létrehoz Baján a Magyarországi Németek Általános Művelődési Centruma területén, amelyiknek első állomása a betelepítés körülményeit mutatja ezt követően be a hajón szemléltetve. A újabb hét állomás a magyarországi németek kultúrájába és közösségi életébe nyújt ezt követően betekintést.
Az építkezéshez szükseges pénzt „folyami kilométerjegyek” értékesítéséből és adományokból, ezenkívül pályázati forrásokból teremtik meg. A gyűjtéshez bárki hozzájárulhat, mindent összevetve kaptak már hozzájárulást nagyszámú nemzetiségi önkormányzattól, állami szervezetektől, kitelepített német családok leszármazottjaitól Németországból, de még a tengerentúlról is.
A projektvezető az eredeti ulmi tervek alapján készülő, 21 méteres, 4 és fél méter széles dereglyéről közölte: a történelmileg korhű hajó vörösfenyőből készül. Az emlékmű alapozása már megtörtént, ebben a pillanatban a famunkálatokat végzik.
Manz Alfréd felidézte azt, hogy a Duna-menti svábok 18. századi kivándorlásának szimbólumává vált lapos folyami hajó nevét egy korabeli stuttgarti képviselőről kapta, aki az Ulmban konstruált dunai hajókat sima felépítésük okán doboznak, Schachtelnek nevezte. Az ulmiakat gúnyolták is a kis kereskedőhajók, mert „ezeket csak annyira eszkábálták össze, hogy kibírják a 2-3 hetes utat Ulm és Bécs közt” – nyilatkozott a projekt vezetője.
Az ezelőtt bort és eltérő árukat szállító hajókat csak egy irányba, a folyón lefelé használták. Érkezésüket követően a járműveket szétszedték, a fát mindazonáltal értékesítették vagy házépítéshez használták fel. A dereglye építési módjára sajátos volt még, hogy a hajópadlón és a hajófalon a deszkák közti réseket hosszúszálú mohával tömték ki, „schoppenelték”. A tevékenység nyomán nevezték el az ulmi hajóépítőket Schoppereknek.
A dereglyék hajófala nagyjából egy méter magas volt, lapos padlózatukkal közvetlenül a partig lehetett velük haladni. Nagyságuk és alakjuk folyton változott, idővel elérték a 15-22 méteres hosszúságot és a 2-5 méteres szélességet is. A hajó centrumában állt egy fakunyhó. A járművet nem hajtotta semmi, csak a sodrás, a hajóorrban és a hajófarban elhelyezett 2-2 rúddal, evezővel csak irányították. Jellemzője volt ezenkívül a hajótörzsön megfigyelhető ferde fekete-fehér csíkozás, amely nem Ulm szimbóluma, hanem a világos fenyőből készült hajón a jobb láthatóságot szolgálta.
A hajó formájú emlékmű a Bajai Német Önkormányzat, a Bácskai Németekért Közalapítvány és a Bácska Német Kulturális Egyesület együttműködésében, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Centrumának (MNÁMK) partnerségével épül meg az MNÁMK főépülete előtt.
A dereglye elkészültével egy újabb látványossággal bővül Baja turisztikai kínálata, mert ha megépül a végleges kikötő, célszerű vízmagasság során a nemrég elkészült bajai lesz az egyetlen olyan funkcionáló hajómalom a Dunán, amit a folyó sodrása hajt.
mti
