Zseniális tervezőmérnök több milliárd éves gyakorlattal: 5 találmány, amiről valószínűleg nem is gondolta volna, hogy a természet inspirálta! A modern műszaki megoldás és a tudomány olyan újabb és újabb áttöréseket ér el, melyekről ezelőtt álmodni sem mert az emberiség. Sokszor a leginnovatívabb megoldások a „vissza a természethez”-elv alapján születnek. Íme, 5 példa, amikor az állat- és növényvilág adott ihletet egy-egy szédületes találmányhoz!
Védőháló
Egyes pókfajok egészen megismételhetetlen módon óvják a hálójukat: olyan kivételes selyemfonalat szőnek, amely visszaveri az ultraibolya fényt. A veszélyt jelentő repülő madarak szeme látja az ultraibolya tartományt is, mindent összevetve időben ki tudják kerülni az útjukba kerülő pókhálót. Az ember által épített környezetben sajnos sok madár pusztul el a tükröződő vagy átlátszó felületeknek ütközve. A német Arnold Glas társaság mérnökei a pókok „találmányát” alapul véve hálómintás, ultraibolya fényt visszaverő felületű üveget terveztek, hogy megelőzhetők legyenek ezek a balesetek.
Hüllők: sci-fi a jelenben
A gyíkokról köztudott, hogy leszakadt farkuk visszanő. Szakemberek ugyanakkor felfedezték, hogy a rokonaik, a szalamandrák még tovább fejlesztették ezt a szédületes és felettébb hasznos tulajdonságot: bármely testrészüket képesek regenerálni. Ameddig a gyíkok újra kinövesztett farka sokkal inkább biológiai művégtag, a szalamandrák modern testrészei kifogástalan másolatai lehetnek az elvesztettnek. Ezeknek a sci-fi-be illő képességeknek a tanulmányozásával a szakemberek az elkövetkezendő időszakokban képesek lehetnek emberi testrészeket is létrehozni, ami mindazonáltal – gondoljunk a transzplantációra váró, vagy amputáción átesett betegekre – óriási eredmény lehet az emberiség részére.
Szupergyors lopakodó
Japán világhírű vasútvonal-hálózatán, a Shikanszenen akár 400-500 km/h sebességgel is képesek száguldani a szerelvények. Ilyen sebességgel durván számítva egy óra alatt juthatnánk el legnyugatibb településünkről a legkeletibbe! Ellenben a szuperexpresszen volt mit javítani: a szerelvények, mikor is kibukkantak egy alagútból, fülsiketítő dörrenő hangot hallattak a légnyomás folytán. Eiji Nakatsu, a madárfigyeléssel is foglalatoskodó mérnök megoldásként a jégmadár csőrét formázó modern orrot tervezett a vonatoknak. Ezáltal, hasonlóan az állathoz, amely hozzávetőleg hang nélkül csapódik a vízbe vadászat közben, a szerelvények is csendben haladhatnak. Sőt, a korszerűsítésnek hála még gyorsabbak és energiatakarékosabbak is lettek!
Kellemetlen potyautasból nélkülözhetetlen találmány
Ha körülnézünk háztartásunkban, egészen biztos, hogy találunk legalább egy dolgot, ami tépőzárral nyitható-zárható. Ez a hasznos tárgy annyira a mindennapjaink részévé vált, hogy mintegy viszont nem gondolnánk, hogy bárkinek „fel kellett találnia”. A tépőzár elgondolása egy George de Mestral nevű svájci mérnöké, aki közelebbről is tanulmányozni kezdte a kutyája bundájába ragadt bogáncsokat. A növények apró kampói inspirálták a ma ismert tépőzár ötletét.
Látni és látszani
A molylepkékre általában ruháink rémeként gondolunk. Akik viszont a legmodernebb Samsung SUHD tévéjükön nézik kedvenc műsoraikat, hálásak is lehetnek nekik. A molyok többsége éjszaka repül, szaruhártyájuk apró dudorok csoportjaiból áll, melyek nem verik vissza a fényt, ezáltal a rovarok láthatatlanok maradnak. A dél-koreai vállalat fejlesztői ezt a tulajdonságot alkalmazták a legkorszerűbb SUHD TV-k tervezésekor. A képernyő hasonló felületű, mint a lepke szaruhártyája, mindent összevetve nem tükröződik, míg a képminőség egyaránt kiváló marad.
