Idegen, már kihalt rovarfajt azonosítottak magyar tudósok egy borostyánban

Idegen, már kihalt rovarfajt azonosítottak magyar tudósok egy borostyánban

Eddig idegen, már kihalt rovarfajt, egy metálfényű őscsótányt azonosítottak magyar tudósok egy ajkai kőszénmocsárból származó, késő-kréta korból való borostyánban – tájékoztatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) a sajtó képviselőit.

A Biologia nevű akadémiai folyóiratban közzétett eredmények alapján a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE TTK, az ATK Növényvédelmi Intézet és a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársai által együttesen vizsgált pici borostyán Ajka mellett bukkant fel, az egykori szénbányászat közepette. Az ajkait nevű borostyántípus kora nagyjából 85 millió év, a késő-kréta időszak santoni emeletéből származik.

A tudósok megállapították, hogy a kis rovar egy mára kihalt csótánycsalád tagja; egy új fajról van szó, amit Alienopterix santonicusnak neveztek el.

Figyelembe véve rokon fajok fényes küllemét, a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a borostyánban talált csótány is fémes színt viselhetett, valószínűleg valamilyen árnyalatú metálzöldet és hasonlóan a mai metálszínű rovarokhoz az ajkai csótány is az álcázáskor látta ennek hasznát.

Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, a kutatás vezetője alapján a csillogó, fémes színű kültakaró zavaró lehet sok ragadozó részére, merthogy általuk megtörnek az állat testének körvonalai.

Szabó Márton sokáig azt hitte a zárvány valamiféle lepke is lehet. A borostyánban talált rovarnak hiányoznak a lábai és a feje nagy része, ami nehezítette az azonosítást. Az első szárnypár ellenben jó állapotban maradt meg, és „furcsa” mozaikos díszítettséget visel, ami hasonló a lepkék a szárnyát fedő pikkelyszerű elemekhez. A magyar kutatót Peter Vrsansky szlovák csótányszakértő világosította végül fel, hogy inkább csótányról lehet szó. Kóbor Péter társszerző, az ATK Növényvédelmi Intézet felfedezője arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyanolyan kardinális az ízeltlábú csoport fosszilis képviselőinek megismerése, mint a recenseké. Szerinte az ilyen kutatások révén simán megérthetők olyan jelenségek, mint az invázióssá válás vagy némely ökoszisztémákban betöltött funkció.

A kutatások folytatódnak a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményében még jóegynéhány ajkait zárvány vár vizsgálatra.

mti