Egy Cuvier-féle csőröscet rekordidejű, 3 óra 42 perces merülését dokumentálták amerikai tudósok – számolt be róla a Nature akadémiai lap.
A „mosolygó cet” (Ziphius cavirostris) ezelőtt is kitűnő merülési képességeiről volt nagy hírű, most viszont a mérések bizonyították, hogy annál is ügyesebb búvár, mint a tudósok eddig vélték.
A csaknem hétméteresre megnövő, nagyjából háromtonnás Cuvier-féle csőröscetek tartják az emlősök közt a merülés mélységi rekordját, 2992 métert is. A Föld mély tengereiben élnek, a sarki vizeken nem honosak, európai tengerekbe is ritkán jutnak el.
Ezelőtt úgy vélték, tintahalak és egyéb táplálék után kutatva nagyjából 30 percig tudják visszatartani a lélegzetüket, mielőtt kimerülnének az oxigéntartalékaik és fel kellene úszniuk a vízfelszínre, ahol jellemzően két percig tartózkodnak.
Az észak-karolinai partok közelében élő csőröscetek hosszú távú megfigyelése viszont megmutatta, lényegesen hosszabb merülésre is képesek.
A beauforti Duke Egyetem kutatói Nicola Quick vezetésével műholdas nyomkövetőket erősítettek 23 bálnára. Öt év alatt majdnem 3700 mélymerülésükről gyűjtöttek adatokat. Az eredmények alapján az élelemszerző merülések időtartamának mediánja (az adatsor középértéke) egy egész óra volt, vagyis ennyi idő telt el az állatok lemerülése és újabb felbukkanása közt. A legtöbb merülés hossza 33 perc és 2 óra 13 perc közt váltakozott.
Egy példánynak két extrém búvárkodását is rögzítették, az egyik 2 óra 57 percig, a másik 3 óra 42 percig tartott, az utóbbi lehet a faj kivételes merülési képességének határa – írták a tudósok a Journal of Experimental Biology című szaklap friss számában.
„Valószínű, hogy módfelett gazdag volt a táplálékforrás, vagy veszélyt, esetleg zajt észlelhetett, ezek befolyásolhatták a merülés időtartamát” – írta Nicola Quick.
A szakemberek feltételezik, hogy a Cuvier-féle csőrösceteknek – többek között – szokatlanul lassú az anyagcseréjük, továbbá más állatokénál nagyobb oxigéntároló kapacitásuk van, így képesek ilyen hosszú búvárkodásra.
mti
