Már a harmincas években is az korábbi Škoda-kínálat csúcsmodelljét jelölte a SUPERB típusjelzés, a hathengeres széria „koronája” mindazonáltal a háború utáni igen ritka SUPERB OHV volt. 1946 és 1949 közt mindössze 158 példány kiadásra került, mégpedig úgyszintén különösen igényes kivitelben. E modellek egyike, egy Kvasinyban épült karosszériával szerelt, 1948-as évjáratú példány, hároméves felújítást követően most szemügyre vehető a Škoda Múzeumban.
Andrea Frydlová, a Mladá Boleslav-i Škoda Múzeum igazgatója kiemelte: „Ez a Škoda SUPERB 1968-ban az első veterán járművek közé kötődött, amelyeket a Škoda Múzeum megvásárolt. A gépjármű viszont hiányosan és már nem az eredeti kárpitozásával érkezett hozzánk. Az elmúlt három év alatt múzeumi műhelyünk a legnagyobb gondossággal és teljeskörűen restaurálta ezt az példa nélküli különlegességet, gyakorlatilag újkori állapotát állítva vissza. A gépkocsi már a tekintélyes SUPERB modellsorozat a Škoda Múzeumban kiállított idősebb tagjainak körét bővíti.”
A SUPERB típusjelzés az idén ünnepli 85. jubileumát, a 640 SUPERB formájában merthogy 1934. október 22-én mutatta be a Škoda első modelljét, amely ezt a nevet viselte. A felsőkategóriájú csúcsmodell központi csővázra épült, s négy független kerékfelfüggesztéssel, hidraulikus fékrendszerrel és erőteljes hathengeres motorral készült – akkortájt kimondottan haladó szellemű konstrukcióként. A 2492 köbcentiméteres aggregát 55 lóerőt (40,5 kW) teljesített. Az első SUPERB sorozatgyártása 1935 nyarán kezdődött, a háború előtti újabb négy év alatt ugyanakkor a nagy Škoda limuzin az jó megjelenésű, dinamikus, ergonomikus és igényes gépjármű szinonimájává vált. A Škoda csaknem az összes modellévben erősebb motorral szerelte fel, emellett bővítette felszereltségét és tovább finomította dizájnját. Több mint hatszáz oldaltszelepelt (SV) példányt követően 1938-ban az utolsó fejlesztési lépcsőként megjelent a már felülszelepelt SUPERB 3000 OHV. Soros hathengeres erőforrása 3137 köbcentiméter összlökettérfogatával és felül elhelyezett szelepeivel 85 lóerőt (62,6 kW) produkált. E modellből viszont 1939-ig mindössze 113 példány készült, amelyek egyikét – egy fekete limuzint, impozáns 5,2 méter hosszúsággal és 3,3 méter tengelytávval – már évek óta több bel- és határon túli oldtimer-rendezvényen és bemutatón prezentálta a Škoda Múzeum. A Mladá Boleslav-i gyűjtemény tagja a korlátozott darabszámú SUPERB 4000 széria egyetlen máig megőrzött küldötte is, amely a nagyobb V8-as motorral 1940-ben készült.
A háború utáni években a Škoda folytatta a tetszetős SUPERB OHV gyártását, s 1946 és 1949 közt 158 alváz készült Mladá Boleslavban. Közülük mindössze tizenegy kapta meg karosszériáját is a cseh autógyártó székhelyén, amíg 103 alvázat a prágai Uhlík és a Vysoké Mýto-i Sodomka karosszériakészítő „öltöztetett fel”, a újabb 44 önjáró SUPERB alváz mindazonáltal minimális ideiglenes felépítménnyel lábon érkezett a több mint 120 kilométerre fekvő Kvasinyba. Az ott konstruált karosszériák a sárvédőkbe süllyesztett fényszórókkal és nagyszámú polírozott alumíniumelemmel készültek, amely kinézet az Škoda 1101 „TUDOR” korábbi belépőmodellt is leírta.
A 81587 motorszámú önjáró alváz 1948. április 15-én, csütörtökön indult útnak Mladá Boleslavból Kvasinyba, ahol végül megkapta karosszériáját. Még ugyanezen év szeptember 2-án átadták vásárlójának, a karlsbadi Egyesített Szálloda- és Szálláshely-igazgatóságnak, vagyis a közismert gyógyüdülőhely turisztikai hivatalának. Húsz esztendőn keresztül teljesített itt szolgálatot a Škoda SUPERB OHV, leselejtezését követően ugyanakkor a Mladá Boleslav-i autógyár frissen hozott létre múzeuma szerezte meg. A gépjármű sok alkatrésze hiányzott és az üléskárpitok sem voltak már eredetiek.
Az speciális darab restaurálása 2017-ben kezdődött. A Škoda Múzeum csapata részletes állapotfelmérést és a rendelkezésre álló archív források intenzív kutatását követően sikerrel szerezte be az újjáépítéshez létfontosságú alkatrészeket, s a Mladá Boleslav-i restaurátorok újkori állapotát a lehető legjobban közelítve állították helyre a SUPER OHV e példányát. Restaurálását követően az impozáns jármű már a Škoda Múzeum újabb „gyöngyszeme”, ahol elsőként a szeptember 1-ig tartó „Kvasiny – 70 év a szárnyas nyíl jegyében” időszaki tárlaton nézhető meg.
A tekintélyes SUPERB név – eredete a latin „superbus”, aminek mondanivalója „elegáns”, „nagyszerű” vagy „pompás” – 2001-ben jelent meg újból a Škoda palettáján, amikor több mint ötven év múltán a Frankfurti Autószalonon (IAA) újra egy SUPERB modell mutatkozhatott be. A csakis Kvasinyban előállított újdonsággal a márka már visszatért a középkategóriába, s 2001 és 2008 közt csaknem 136 ezer darabot szállított ki belőle vásárlóinak. A második generáció, amely 2008 és 2015 közt gördült le a szerelőszalagról, első ízben SUPERB COMBI és összkerékhajtású változatot is kínált, s több mint 600 ezer kiszállított példányával jelentős elismerést aratott. A 2015 óta készülő harmadik nemzedéket épp most modernizálta széleskörűen a Škoda, s hamarosan – elsőként a cseh autógyártó története alatt – hálózatról tölthető (plug-in) hibridhajtású kivitelben is megérkezik a piacra. A SUPERB iV hajtásrendszerében 85 kilowattos elektromos motor egészíti ki a 115 kW (156 LE) teljesítményű 1.4 TSI benzines erőforrást, mindent összevetve e modell a WLTP-szabvány alapján akár 55 kilométert is megtehet tisztán elektromos üzemben.
