Az 1957 és 2000 közötti időszak nem demokratikus rendszereiben született, részben eddig ismeretlen kísérleti és underground zenei tartalmakat teszi elérhetővé egy új projekt. Az Unearthing the Music adatbázisa öt jelenlegi EU-tag, köztük Magyarország összefogásával valósult meg.
A vizsgált underground kultúra által megismerhető a közelmúlt szólás- és mozgásszabadsága, tudásáramlása, de megtudhatjuk azt is, miként volt lehetséges ennyire különböző országokban megőrizni a teremtő gondolkodást és életre hívni az önkifejezés új formáit – közölték a szervezők.
Az Unearthing the Music adatbázisban mind a volt szocialista tömb országaiból, mind az egykori jobboldali autoriter berendezkedésű államok területeiről származó dokumentumokat feldolgozza. Az együttműködés öt EU-tagország együttműködésével valósult meg, a vizsgált országok között szerepel Németország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Horvátország, Szerbia, Szlovénia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Albánia, Koszovó, Grúzia és Azerbajdzsán.
Mint írták, a projekt kutatói számára komoly kihívás jelent megtalálni azokat az elveszett, kallódó, akár rejtőzködő hangzó és képi felvételeket, amelyek magánszemélyeknél, esetleg archívumok mélyén lappanganak. Ezért kérik mindazokat, hogy akik az érából származó és az underground vagy experimentális zenéhez köthető (punk, kísérleti dzsessz, elektronikus zene, computer-zene, stb.) bármilyen hangzó vagy vizuális felvétellel, koncertfotókkal, esetleg egyéb dokumentummal rendelkeznek, járuljanak hozzá az adatbázis lehetséges bővüléséhez és vegyék fel velük a kapcsolatot az underground.zene@gmail.com e-mail címen augusztus 10-ig.
Az eddig fellelt archív anyagok között már most bárki szabadon böngészhet az Umscene adatbázisában. A magyar részben részletes információk olvashatók mások mellett a 180-as Csoportról, a Bizottságról, a Balatonról, Molnár Gergelyről, Kurtág Györgyről, Ligeti Györgyről, Lukin Gáborról, az Illésről, a Kontroll Csoportról, Binder Károlyról, Hortobágyi Lászlóról, Kistamás Lászlóról, a Sziámiról, Rupaszov Tamásról, Ungváry Tamásról, Szemző Tiborról, a Trabantról vagy a Vágtázó Halottkémekről.
A kezdeményezés nem csak arra szolgál, hogy különleges zenei felfedezésre invitálja az érdeklődőket, ugyanis a vonatkozó országok underground és experimentális zenéin keresztül komplexebb kép alakul ki a kontinens történelméről – áll a kommünikében.
mti
