A jég rétegei magukba zárva őrzik az évszázadokkal ezelőtti levegő szennyezettségének nyomait. Brit szakemberek a svájci-olasz Alpok egy gleccserének jegét vizsgálva találtak értékes adatokat a korabeli brit életmódról és a történelem viharairól – számolt be róla a BBC News.
Az Antiquity című folyóiratban publikált tanulmány szerzői az ólom nyomait vizsgálták a jégrétegekben. Az 1100-as évek végének ólommal szennyezett levegője az angol bányák felől érkező szelekkel jutott el az Alpokig. A 12. században merthogy a légszennyezettség éppen olyan súlyos volt, mint évszázadokkal később, az ipari forradalom folyamán.
Christopher Loveluck professzor, a Nottinghami Egyetem tudósa, a tanulmány szerzője alapján a szennyezett levegő jégbe zárt nyomai példaként Thomas Becket meggyilkolásáról is árulkodnak.
Canterbury érsekét, Thomas Becketet 1170-ben gyilkolták meg templomában. A szörnyű gyilkosság híre egész Európát bejárta annakidején. II. Henrik angol király és Becket egykor roppantul közel állt egymáshoz, Becket az uralkodó kancellárja volt, mielőtt érsekké nevezte ki. Az uralkodó úgy gondolta, a kinevezés biztosítja, hogy a korona visszaszerezze befolyását a gazdag, óriási és viszonylagos függetlenséget élvező egyház fölött. Becketnek viszont más céljai voltak.
Az uralkodó egyre növekvő ingerültséggel figyelte az érsek lépéseit, és állítólag egyszer kifakadt: “Hát senki sem szabadít meg ettől az izgága paptól? “. Egy Henrikhez hű csoport mindazonáltal elhatározta, hogy megteszi, és 1170. december 29-én brutális módon lefejezték a Canterbury katedrálisban.
A kutatás most fizikai bizonyítékot is talált a történtekre egy 72 méteres jégrétegben a svájci-olasz Alpokban, a Colle-Gnifetti-gleccserben.
Valamint a fák törzsének gyűrűiből kiolvasható a fák élete, a gleccserek is magukba zárva őrzik a történelmet: a levegő kémiai összetételét a buborékokban, amelyek évről évre beágyazódnak a jég egyre hízó rétegeibe.
A 800 éves jég elemzéséhez szerfelett érzékeny lézersugarat használtak a tudósok. Ezzel a eljárással bukkantak rá, hogy a 12. századi levegőben nagy mennyiségű ólom és por szállt. A légköri modellek segédkezésével rekonstruálták, hogy a szennyezett levegőt a szelek északkeletről, Anglia felől fújták, ahol az 1100-as évek végén erősen fellendült a bányászat és a kohászat. Az ezüstöt és az ólmot gyakran közösen bányászták ebben a periódusban, a Peak District és Cumbria bányái Európa legjobban termelő bányái közé tartoztak.
Az ólmot eléggé sok mindenre használták, vízcsöveket, templomtetőket, ólomüveg ablakokat is gyártottak belőle. De a kitermelés és feldolgozás világosan összefüggött az aktuális politikai helyzettel – mutattak rá a tanulmány szerzői.
Az 1169-70-es időszakban, mikor is II. Henrik és Becket közt súlyos nézeteltérések támadtak, az egyház nem volt hajlandó Henrikkel együttműködni, ami abból is látszik, hogy a kitermelés és gyártás visszaesett abban az évben. Amikor Becket meggyilkolása után a pápa kiközösítette Henriket, az uralkodó igyekezett helyrehozni az egyházzal való kapcsolatát, ami ugyancsak kiolvasható a jégbe zárt nyomokból.
Henrik ígéretet tett rá, hogy kimagasló egyházi építkezésekbe fog. Ehhez természetesen nagy mennyiségű ólomra volt szükség a monostorok tetőinek elkészítéséhez. “Az ólomtermelés villámgyorsan növekedett, mivel Henrik megpróbálta kiengesztelni az egyházat” – mesélte Loveluck professzor.
A szakemberek alapján adataik világos kapcsolatot mutatnak a termelés növekedése és csökkenése, emellett a háborúk és az egymást követő királyok uralkodása közt az 1170-tól 1220-ig tartó időszakban.
A jég elemzéséből világosan kimutatható, hogy amikor egy király eltávozott, a termelés visszaesett, és a következő trónra lépésével ismételten fellendült. Kiolvashatjuk a jégből II. Henrik, Oroszlánszívű Richárd és János király halálát – mondta a szakember.
A tudósok alapján az az elmélet, hogy a légköri szennyezettség az ipari forradalommal kezdődött, helytelen.
mti
