A kozmikus részecskéket képalkotásra használó, úgynevezett müográfiai eszközöket fejlesztenek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) egy nagymértékű kutatási program esetén.
A müográfia módszereivel hatékonyabban lehet reagálni olyan katasztrófahelyzetekre, akárcsak egy szökőár vagy egy vulkánkitörés, feltárhatók az elöregedett mérnöki és bányászati infrastruktúrák veszélyforrásai, és versenyképesebbé válnak a bányászati beruházások – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleményében.
A kutatási program január elsején indult a Wigner FK Modernizált Detektorfejlesztő „Lendület” Kutatócsoportjának vezetésével.
Mint a közleményben írják, a Wigner FK-ban már a mai napig is figyelemre méltó eredményeket értek el a „müográfia” területén. Ez az igen összetett tudományterület a nagyenergiás, azonfelül részecskefizikai mérőeszközöket használja földtudományi, geofizikai és mérnöki területeken.
„A kozmikus részecskék rendkívüli áthatolóképessége okán olyan több tíz métertől több kilométerig terjedő méretű objektumok válnak ‘átvilágíthatóvá’, mint a nagy méretű korszerű vagy akár történelmi jelentőségű építmények, barlangokat, bányákat magába foglaló kőzettestek vagy vulkáni hegykúpok” – indokolta a közleményben Surányi Gergely geofizikus, aki az ELTE képviseletében vesz részt a projektben.
A Wigner FK-ban funkcionáló Modernizált Detektorfejlesztő „Lendület” Kutatócsoport – amit Varga Dezső, a Wigner FK akadémiai főmunkatársa vezet – részecskefizikai detektorok kutatásával és fejlesztésével figyelmet fordít. A csoport által kifejlesztett részecske-nyomkövetőkből épített hordozható müográfot már a mai napig is sikeresen használták több hazai és határon túli, természetes és mesterséges föld alatti szerkezet – barlangok, valamint bányaüregek, érctestek – kimutatására.
A Föld ebben a pillanatban legnagyobb müográfiai berendezése, az aktív Sakurajima-vulkánt figyelő, japán-magyar együttműködésben létrejött nyomkövető (Sakurajima Muography Observatory) is a Wigner FK-ban fejlesztett detektortechnológiát használja.
„A müográfia hozzájárulásával feltárás, fúrás vagy más invazív módszer nélkül kaphatunk információt a céltárgy belsejéről, vagy adott esetben drasztikusan csökkenthető az ehhez létfontosságú igen drága kutatófúrások volumene” – mutatott rá Hamar Gergő, a projektben részt vevő részecskefizikus.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) 340 millió forintos patronálásával, a Tématerületi Kiválósági Programban (TKP 2021) megvalósuló projekt célja magas technológiai szintű berendezések megalkotása, új gyártástechnológiák kidolgozása, emellett azok széles körű alkalmazhatóságának demonstrálása ipari partnerekkel és tudományterületi szakértőkkel kooperálva – olvasható a közleményen.
mti
