A macskák és gazdáik közti kommunikációt vizsgálták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói.
A százötvenhét macskatulajdonos megkérdezése után megállapították, hogy minél magasabb értelmi képességet tulajdonítanak a gazdák a macskáknak, többnyire annál több kommunikációról számolnak be kettejük közt. A tanulmány a Science Direct akadémiai honlapon jelent meg – közölte az ELTE sajtótájékoztatóján.
A macska mint házi kedvenc a kutyához hasonlóan a társállat osztályba sorolható. A macskával (is) büszkélkedhető háztartások száma ugyanolyan magasnak mondható, mint a kutyatartóké. Ugyanakkor a macskákról az etológia sokkal „kevesebbet tud”, mikor is az ember-macska kapcsolatról van szó, mint a több évtizede intenzíven kutatott kutya-ember interakciókról.
A házimacskákról szóló etológiai kutatások eddig legfőképp a ragadozó viselkedésről, emellett az eltérő magatartásproblémákról szóltak. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói – Pongrácz Péter egyetemi docens és Szapu Julianna Szulamit MSc hallgató – most megjelent tanulmányukhoz kapcsolódva ugyanakkor a társállatként tartott macska és gazdája közti viszony jellegzetességeiről kérdezték a magyar macskatartókat.
A tudósok arra keresték a választ, hogy a macskatulajdonosok hogyan képesek megérteni háziállatuk viselkedését, szándékait és hangulatát, azonfelül hogy a macska képes-e ugyanerre, vagyis milyen állat a macska az emberrel való együttélés szempontjából.
„Fontos, hogy ebben a tanulmányban nem a kutyához viszonyítva elemeztük a macska viselkedését, továbbá nem arra voltunk kíváncsiak, milyen gondok merülnek fel a macskával kapcsolatban. Sokkal inkább arról kívántunk képet kapni, hogy a macska-ember kapcsolat mennyire sokrétű, milyen mértékben élik meg azt az emberek kétirányú interakciók folyamataként – foglalja össze Pongrácz Péter.
Amint az a válaszokból kiderült, a macskatartók szemszögéből nézve kedvenceik fontos értelmi és érzelmi képességekkel rendelkezhetnek, a macskák értik az emberi kommunikáció eltérő formáit és maguk is különféle módon kommunikálhatnak az emberrel. A macskatartók viszonyulása kedvenceikhez nem egyforma: a nők „többet feltételeznek” empátia kapcsán a macskáról, mint a férfiak, és a magasabb végzettségű macskatartók ugyancsak kommunikatívabbnak és empatikusabbnak tartották állataikat.
Az idősebb emberek inkább számoltak be arról, hogy macskájuk érzelmileg igazodik hozzájuk. A gazda és macskája közti interakciók sokrétűsége és a két fél közti érzelmi közösség közt összefüggés volt megfigyelhető. Ugyanakkor elmondható, hogy minél magasabb értelmi képességet tulajdonítanak a gazdák a macskáknak, jellemzően annál több kommunikációról számolnak be kettejük közt.
Érdekes szokásként merült fel a macskahang-utánzás különösen a fiatalabbak körében. Ugyanakkor a macskák hangjából a gazdák nem tudják kikövetkeztetni, korrekten mit is „szándékozik” az állat, vagyis a macskanyávogás kevésbé informatív az ember részére. A tanulmány rávilágított arra, hogy a társállatként tartott macskák minden szempontból „egész élményt” nyújtanak gazdáiknak az ember és állat közt tapasztalható, kétirányú interakciók és társas megértés kapcsán. A kérdőíves eredményekre támaszkodva a következő években több kísérletes munkához is ötleteket meríthetnek a szakemberek.
mti
