A digitális forradalom keretében nem csak a gépek és eszközök, de lassan minden összeköttetésben fog állni egymással. Nemsokára magyar települések is digitálissá válnak: egy okosváros nem csak hatékony, de környezetkímélő is. Szenzorai még az üres parkolóhelyet is megmutatják.
Ugyan még a hálózatra kapcsolt okoseszközök, avagy a dolgok internete (Internet of Things) kifejezés is viszonylag újkeletű Magyarországon, most kezd terjedni, jön az új hullám, az Internet of Everything, avagy amikor már a dolgok mellett az emberek, adatok és folyamatok is bekerülnek a mátrixba.
“Pedig a tárgyak nagy része még nincs is fenn az interneten: a dolgok 99 százaléka nem található meg a világhálón. Ahogy ez a cipő sem, a lányom cipője, aminek ráadásul nincs meg a párja. Egyedi és pótolhatatlan. Ha ehhez a cipőhöz lenne egy érzékelő, és hozzá egy applikáció, amely az otthoni vezeték nélküli hálózatra csatlakozik, akkor a cipő párját könnyedén meg lehetne találni” – magyarázza Hajdu Péter, a Cisco Közép- és Délkelet-Európáért felelős ügyvezető igazgatója az elképzelés lényegét.
Az egyszerű emberi igények generálják a technológiai választ, amely a fejlesztéseket szükségessé teszi, az innovációs folyamatokat elindítja. “Ilyen példa, hogy tudjuk, hol jár a taxi, mikor ér oda és milyen minőségben, vagy ha a buszmegállóban várakozunk releváns információt kapjunk a menetrendet illetően. Ha megtelik a szeméttároló, jöjjön automatikusan a szemetesautó és elszállítsa, vagy ha a nővér keres a kórházban egy eszközt, rá tudjon keresni a rendszerben, hol van.”
Legóból már van magyar okosváros
Az amerikai cég egy nagy terepasztalon mutatta be a harmadik T-Systems Szimpóziumon bejelentett digitális város koncepcióját. Az 1 méterszer 0,8 méteres legóvárosban kis méretben valósították meg azt, amit majd a magyarországi településeken szeretnének bevezetni, így első körben Nyíregyházán.
Az okosvárosban a szeméttárolókat infravörös és mágneses érzékelőkkel látják el, amely jelzi, ha a konténer megtelt. A szemetesautó sofőrje a jelzések alapján előre meg tudja tervezni az aznapi útvonalat, így nem tesz felesleges köröket üres kukákhoz is.
A telefon megmondja, hol van parkolóhely
A köztéri lámpákat egy már megvalósult barcelonai példához hasonlóan mozgásérzékelőkkel szerelik fel, így azok alacsonyabb, 6-80 százalékos teljesítménnyel is világíthatnak éjszaka, ha nem jár arra senki. Abban a pillanatban, hogy egy autó vagy gyalogos érkezik, a lámpaoszlopok fényforrásai 100 százalékosra kapcsolnak: a kocsi előtt előre felgyúlnak, míg mögötte automatikusan lekapcsolnak, mintegy fényalagutat képezve az ember körül.
A gyalogos átkelők mentén a járdát, a parkolókat és az úttestet is érzékelőkkel látják el. Így például ha egy ember épp át akar kelni, a zebrán elhelyezett jelző fények villódzva felgyulladnak, figyelmeztetve az autóst, hogy valaki az úttestre kíván lépni, hajtson óvatosan, lassítson. Ha autóval beállunk egy parkolóhelyre, a szenzor továbbítja az információt a központi szerverre, és így egy app segítségével böngészhetünk, hogy a környéken hol nem áll még senki, hol van szabad parkolóhely.
Az úttest tudja, ha dugó van
A közösségi közlekedést fejleszti tovább az autók járdába épített szenzoros megfigyelése. Egy alkalmazással a dugókat figyelembe véve tervezhetjük meg utunkat, ahogy időben tudunk újratervezni is, ha az eredeti útvonalon baleset történt.
Hasonló összeköttetést biztosít a tömegközlekedési eszközök számára a T-Systems Magyarország, mint rendszerintegrátor: egy csokorba gyűjtve a legjobb megoldásokat. A több vidéki városban, és Budapesten is megvalósuló GPS-alapú forgalomirányítás nem csak a diszpécserek munkáját könnyíti meg, a menetrendek is optimalizálhatóbbá válnak.
Az utasok is tisztában lesznek vele, hol jár a villamos, mikor érkezik egy adott megállóba. A nagyrészt uniós forrásból megvalósult, 6-7 évvel ezelőtt kezdett fejlesztésnek köszönhetően a szolgáltatás bekerült a Google térképre is: valós időben követhetjük a budapesti felszíni közlekedés mind a 2270 járművét.
“A közlekedés alapvető és szükséges része egy városnak, épp ezért a digitalizáció egyik első lépéseként a közlekedés alakul át. A BKK hasonló fejlesztést végzett Budapesten, mint amilyet a T-Systems korábban végrehajtott Kaposváron, Pécsen, Debrecenben vagy Nyíregyházán. A Futár, a Mol Bubi, vagy az elektronikus jegyvásárlás gyakorlatilag a digitális város alapkövei, első lépései” – mondta Lakatos András, a T-Systems Magyarország közlekedési üzletágért felelős igazgatója.
A T-Systems kormánnyal kötött megállapodása keretében Nyíregyháza lesz az első digitális város Magyarországon, ahol megindulnak a különböző fejlesztések. A Digitális Magyarország program részeként 2015 végére minden nyíregyházi otthonban szélessávú internetelérést tesznek lehetővé. A többszáz milliós beruházás célja, hogy az uniós irányelveket túlteljesítve már 2018-ra minden magyar háztartásban szélessávú internet legyen elérhető.
(forrás: origo.hu)
