A magyarság valamennyi emlékét meg kell őrizni, mert ez a nemzet jövője – mondta Kásler Miklós a felújított Arany-palota avatóünnepségén Nagyszalontán.
Az emberi erőforrások minisztere figyelmeztetett, Széll Kálmán miniszterelnök volt az, aki kezdeményezte, hogy Arany János emlékét őrizzék, hagyatékát ápolják. Az aktuális magyar kormányfő érti Széll Kálmánt, „ez a magyarázata annak, hogy ápoljuk emlékeinket a Kárpát-medencében” – nyilatkozott.
A tárcavezető állásfoglalása alapján Arany Jánoshoz leginkább Deák Ferenc hasonlított. Együttes volt bennük a legtisztább emberi minőség képviselete, a hazaszeretet, az erkölcs mindenek felettisége; ezek okán abszolút tisztelet övezte őket. „Arany szavakban írta le, melyet Deák a gyakorlatban képviselt” – hangoztatta.
Kásler Miklós ünnepi beszédében kitért arra: itt az ideje, hogy minden nemzet ismerje fel és képviselje saját értékeit és hagyományait, mert „akkor a régió ismételten meg tud erősödni és ki tud emelkedni”.
Ígéretet tett arra, hogy ő nyújt támogatást őrizni a hitet, a magyarságot és ápolni a tradíciókat.
Cseke Attila, Románia fejlesztési minisztere elmondása alapján „Románia legrégebbi magyar irodalmi múzeumának otthona” újult meg, ami a partiumi és erdélyi magyarságnak, sőt az egész magyar nemzetnek öröm.
A politikus alapján a megújulás a túlélés és a megmaradás eszköze, szándék, kitartás és együttes munka kell hozzá. Ezen dolgozik Bukarestben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is – hangoztatta. Hangoztatta még, hogy 84 erdélyi magyar műemléket, „közösségünk bástyáit” – várakat, kastélyokat, múzeumokat, templomokat – újítanak fel.
Azt mondta: „mi, magyarok nemcsak túlélni akarunk, hanem jól akarunk élni”, így újítanak fel és építenek bölcsődéket és óvodákat. Nagyszalontán felújították a kórházat, az idősek gondozási központját, és finanszírozzák a belváros megújítását – mondta.
Az ünnepségen köszönetét fejezte ki Török László, Nagyszalonta polgármestere is, ezt követően a modern centrum Áder Orsolya képzőművész kiállításával nyitotta meg kapuit.
Az Arany János- Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett felfedezhető Arany-palotát a magyar kormány támogatásából, 180 millió forintból újították fel. Az összegből kicserélték a tetőt, megújultak a belső terek, a lépcsőház, tatarozták az épületet, felújították vagy cserélték a nyílászárókat, korszerűsödött a víz- és csatornahálózat, azonfelül az elektromos és a fűtési rendszer. A padlástérben kiviteleztek egy 100 fős konferenciatermet és három vendégszobát.
Az épületben kiállítóteret, galériát, előadótermet és múzeumi kávézót is magában foglaló kulturális centrum üzemel ezután. Az emeleten könyvtár üzemel és kiviteleztek egy Dánielisz-termet. Dánielisz Endre 96 éves helytörténész, Arany-kutató merthogy felajánlotta az Arany János Művelődési Egyesületnek több ezer kötetes magánkönyvtárát és dolgozószobája egész berendezését.
A palotát 1912-ben azért építette az Arany János Művelődési Egyesület, hogy legyen bérháza, aminek a jövedelméből fenn tudja tartani a költő emlékére létrehozott gyűjteményt. Magánlakásként és üzlethelyiségként használták, 36 évig a bérleti díjból tartották fenn a múzeumot.
Az államosítást követően a ház első emeletére költözött a települési könyvtár, a földszinten boltok kaptak helyet. Az 1990-es évek végétől galéria működött az épületben, az egyesület 1991 és 2016 közt harcolt a visszaszerzéséért. A palotában több mint 70 éve nem volt hasonló méretű felújítás.
A Csonkatoronyban található Arany János-emlékmúzeumot 2017-ben, az Arany-emlékév keretében újították fel a magyar kormány 160 millió forintos támogatásából.
mti
