Egy új kutatási eredmény áttörést jelenthet a földi élet eredetének tanulmányozásában. Az Astrobiology című folyóiratban publikált tanulmány alapján internacionális szakemberek – köztük az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) egyik kutatóprofesszora – azt találták, hogy a bazaltlávaüvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik.
Ebből az üvegből bőséges volumen volt jelen a Földön 4,35 milliárd évvel ezelőtt, és a Marson ma szintén felfedezhető ilyen korú bazalt – olvasható az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) közleményében.
Az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány (FfAME) molekuláris biológusa, Elisa Biondi által vezetett kutatás esetén kimutatták, hogy hosszú, 100-200 nukleotid hosszúságú RNS-molekulák keletkeznek, amikor a nukleozid-trifosztfátok átszűrődnek a bazaltüvegen, amelyből 4,35 milliárd éve bőséges készlet állt rendelkezésre bolygónkon.
„Abban az időben a bazaltüveg mindenhol megtalálható volt a Földön” – idézi Stephen Mojzsist, az ELKH CSFK földtudományi kutatóprofesszorát, a tanulmány egyik társszerzőjét a közlemény.
„A Hold kialakulása utáni egy-két százmillió évben a gyakori becsapódások, amelyek a fiatal bolygón bőséges vulkáni tevékenységgel párosultak, bazaltláva, vagyis a bazaltüveg alapanyagának létrejöttét eredményezték. A becsapódások hozzájárultak ahhoz, hogy a szárazföldek olyan víztartó rétegeket őrizzenek meg, amelyekben RNS képződhetett” – érvelt a tudós.
A becsapódások nikkelt is szállítottak, amelyről a kutatócsoport előző évben kimutatta, hogy nukleozid-trifoszfátokat képez a lávaüvegben is megtalálható nukleozidokból és aktivált foszfátokból. A borát-ásványok (akárcsak a bórax) ugyancsak bazaltból segítették a trifoszfátok képződését. A borát a ribóz, vagyis az RNS „R” tagjának képződését is elősegíti, mégpedig olyan szerény szénhidrátokból kiindulva, amelyek a korai Föld légkörében már jelen kellett, hogy legyenek. Esőként hulltak a légkörből a felszínre, és vulkáni kén-dioxid által stabilizált szerves ásványokat szállítottak magukkal – írják.
A becsapódó meteoritok kulcsfontosságúak voltak az szerény szerves molekuláktól az első RNS-ig vezető út esetén. A becsapódó objektumok vas-nikkel magja oly módon változtatta meg a légkört, hogy az alkalmassá vált RNS-bázisok létrejöttére. Ezek szekvenciái genetikai információt tároltak.
Steven A. Benner, a FfAME tudósa alapján egy meghatározó kérdés viszont még nem tisztázott, még folyamatosan nem tudják, hogy minden RNS építőelem hogyan vett fel azonos általános alakot.
A vizsgálat eredményei áttörést jelenthetnek a marsi élet utáni kutatásban is. A tudósok alapján mivel ebben a korban a Marson is jelen voltak ugyanazok az ásványok, üvegek és a becsapódások is. A Mars viszont nem szenvedte el azokat a kontinenssodródásokat és lemeztektonikai eseményeket, amelyek minden 4 milliárd évnél idősebb kőzetet betemettek a Földön. Ezáltal ezek a releváns kőzetek ma a Mars felszínén felfedezhetők. A közelmúltban minden kőzetet megtaláltak a Marson, beleértve a borátot is.
„Ha az élet ezen az klasszikus módon alakult ki a Földön, akkor ez megtörténhetett a Marson is” – indokolta Steven A. Benner. „Mindent összevetve még fontosabbá vált, hogy amint lehet, életet keressünk a Marson” – emelte ki.
mti
