Első alkalommal alkottak egérőssejtekből „szintetikus embriót” tudósok.
Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket „rá lehet venni” arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív látható – írta a The Guardian online kiadása a Cell akadémiai lapban megjelent tanulmány alapján.
Az embriót azért nevezik szintetikusnak, mert megtermékenyített petesejt nélkül alkották meg, és várhatóan a közeli jövőben a struktúra tanulmányozása pontosabb ismereteket ad arról, hogy a természetes embriók szervei és szövetei hogyan fejlődnek ki.
A tudósok úgy vélik amellett, hogy az eljárás révén csökkenhet az állatkísérletek száma, az elkövetkezendő időszakokban ugyanakkor az emberi sejt- és szövetátültetések új forrásához lehet jutni. Leukémiás páciens bőrsejtjei példaként csontvelősejtekké formálhatók át, hogy segítségükkel a betegséget meggyógyítsák.
Előző évben ugyanez a kutatócsoport mechanikus méhet fejlesztett, amely lehetővé tette, hogy természetes embriók napokon át növekedjenek az anyaállat méhén kívül.
A kutatás esetén egyes sejteket vegyi anyagokkal kezeltek, ezáltal olyan genetikai programjuk „kapcsolt be”, amellyel méhlepény vagy sárgatest fejlődött belőlük. Más sejtek beavatkozás nélkül alakultak más szervekké és szövetekké.
Az őssejtek többségéből nem alakult ki emberiószerű struktúra, csaknem fél százalékuk ellenben olyan gömbökké szerveződött, ahol különféle szövetek és szervek növekedtek. Mikor is természetes egérembriókkal hasonlították össze őket, a szintetikus embriók belső felépítésük és genetikai összetételük szempontjából 95 százalékban megegyeztek velük. Amennyire a tudósok meg tudták ítélni, a kialakult szervek működőképesek voltak.
Jacob Hanna, a kutatás vezetője alapján a szintetikus embriók nem valódi embriók, nincs meg bennük a eshetőség, hogy élő állat fejlődjön ki belőlük, vagy legalább is nem volt meg akkor, mikor is egerek méhébe ültették be őket.
mti
