Az elmúlt időszakban az otthon töltött idő és a hétköznapok meghatározó részét jelentette az otthoni munkavégzés. A munkaállomások megjelenésével a rugalmas irodai jelenlét is az egész világon előtérbe került, ez mindazonáltal hatással volt az okoseszközök iránti érdeklődésre is. Gyakran felmerül, hogy a járványhelyzet okozta digitalizációs hullám nagyon sok új készüléket hozott a háztartásokba, de mit jelent ez hazánkra nézve? A magyarok döntő része számítógépet, tévét vagy okostelefont vett, a Samsung legfrissebb felméréséből mindazonáltal az is kiderül, mennyire használták ki a korszerű eszközöket.
A 2021 nyarán végzett kutatás az előző másfél év tapasztalatait, a magyar emberek otthonhoz fűződő viszonyát és a lakóhelyben megtalálható okoseszközök használatát vizsgálta. A válaszokból kiderül, hogyan fejlődtek ki hazánkban az otthoni irodák, mennyiben érintette Magyarországot az ezzel járó digitalizációs hullám és hogyan készülünk a jövőre. A főként otthon töltött veszélyhelyzet alatt a hazai válaszadók idejének legnagyobb részét valamilyen megjelenítő határozta meg, főként, ha munkáról vagy tanulásról volt szó, de kikapcsolódásra, a szeretteikkel való kapcsolattartásra vagy éppen önfejlesztésre is használtak okoseszközöket. A megkérdezettek nagy része ennek köszönhetően új eszközt is vásárolt a járvány alatt, az emberek leggyakrabban okostelefont (27%), de sokan számítógépet (14%) vagy televíziót (17%) vettek. A tanulmány alapján ezek nagyobb része már ezelőtt tervezett, tudatos vásárlás volt, de akadtak olyanok is, akik kimondottan a megváltozott helyzet okán fektettek be egy-egy új készülékbe.
Ha otthoni iroda, akkor laptop
Az újonnan beszerzett kütyük a felmérés alapján két fő okból kerültek be a magyarok lakásába, vagy a munkaállomások részeként, vagy a munka fáradalmainak levezetésére. Szerencsés esetben, a választott gépezet mindkettőre alkalmas. A nemzetközileg előtérbe kerülő otthoni munkavégzés itthon is sokak részére vált a mindennapok részévé, a válaszadók 8 százaléka még külön szobát, dolgozósarkot is kialakított, amerre aztán bekerülhettek a korszerű készülékek is. Az átalakítók több mint harmada (34%) vásárolt új számítógépet, de nem kizárólag ők döntöttek ezáltal, a 35 év alatti munkavállalók átlagosan 16 százaléka vett laptopot vagy PC-t. Minden megvásárolt számítógép több mint fele (57%) kimondottan a járványhelyzet folytán került a magyarok lakásába. A legtöbb esetben a férfiak költöttek nagyobb összeget, a korszerű technológiai eszközökből az okostelefonok kivételével ők vásároltak többet, 8 százalékuk vett kijelzőt, hogy kiegészítse az otthoni irodát, közel 15 százalékuk ugyanakkor új okostévével oldotta meg ugyanabban az időben a munkahelyi és kényelmi szükségleteit.
A lezárások alatt a digitalizációs folyamat hatására a heterogén monitorokat nagyszámú feladatra használták nap mint nap. A megkérdezettek közel 70 százaléka napi szinten használta a számítógépét, a tévéjét, 61 százalék ugyanakkor a monitorját, ezek először is a munkához vagy tanuláshoz köthetők. A főként professzionális céllal vásárolt szerkezetek köre a későbbiekben sem változik hangsúlyosan, ha a magyarokat kérdezzük. A válaszadók 12 százaléka a soron következő évben vásárolna számítógépet, 50 százalékuk még mindig azért, hogy a megváltozott munkavégzési körülményekhez alkalmazkodjon.
Kikapcsolódás is csak okosan
A megkérdezettek körében nagy számban kerültek ki olyan eszközök is, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a munkához. A megkérdezett nők több mint negyede (27%) szerzett be új okostelefont, a férfiak 6,5 százaléka új játékkonzolt és átlagosan közel 10 százalék okosórát és vezeték nélküli fülhallgatót. Ezeket és a már létező eszközöket is rendszeresen forgatták a karantén alatt, az okostelefonokat kis híján senki sem tette le egy napnál hosszabb időre, 94 százalék használta minden nap. A szabadidős eszközöknél megfigyelhetők sajátos használati szokások is, vélhetően attól függően, kinek, mi jelent igazi kikapcsolódást. Az 55 év felettiek kétharmada (64%) példának okáért hetente többször vagy annál is gyakrabban használ táblagépet, többet, mint bármelyik másik korcsoport. A hangprojektorok tulajdonosai közt a férfiak jóval nagyobb arányban használják legalább heti rendszerességgel az eszközöket (86%-56%), de mindkét nem aktívan használja a játékkonzolokat.
A kikapcsolódást szolgáló szerkezetek ennek értelmében még mindig releváns szerepet töltenek be a magyar háztartásokban és úgy néz ki, ez nem fog egyhamar megváltozni. A tévézés újra híres a fiatalabbak körében is, a 18 és 24 év közöttiek 28 százaléka mindazonáltal konkrétan tervezi a televízióvásárlást a soron következő évben. A hagyományos- és okostévék az egész népesség körében is a leginkább közkedvelt célpontnak számítanak, több magyar szándékozik magának új tévét (17%), mint ahányan új telefonra vágynak (15%). A tervek azt mutatják, hogy a kényszerű laptopvásárlás után a következő évben a magyarok inkább a kikapcsolódáshoz kötődő eszközzel bővítenék az otthonukat.
„Az elmúlt másfél évben sokfelől hallottunk az otthoni munkavégzés térhódításáról vagy a digitalizációs folyamatokról, így is volt érdekes látni, Magyarországon mit mutatnak a számok. Megannyi okoseszköz került a magyar háztartásokba az elmúlt évben, és ez aligha fog változni a következőkben. – közölte Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – Jelentős boldogság számunkra, hogy sok felhasználó részére biztosíthattuk a munkához vagy tanuláshoz létfontosságú eszközöket a járványhelyzet alatt és még mindig az a célunk, hogy olyan technológiákat kínáljunk, amelyek nem kizárólag a munkavégzésben segíthetik a felhasználókat, hanem a kikapcsolódásban is.”
A Samsung kutatását az Impetus Research előállította online megkérdezéses adatfelvétellel 2021 júniusában és júliusában. A felmérés 815 fős mintája a 18 és 64 év közti magyar lakosságra nézve tetszetős.
