Átfogó tóvédelmi program a Hévízi-tó környékén

Átfogó tóvédelmi program a Hévízi-tó környékén

A Hévízi-tó körüli leromlott állapotú erdő- és gyepterületek rekonstrukciója, a nem honos fajok eltávolítása érdekében átfogó tóvédelmi program indul Hévízen és környezetében közel 662 millió forintos támogatásból.

V. Németh Zsolt jelezte: a védett és fokozottan védett növény- és állatfajok megóvása az élőhelyek védelmével lehet sikeres. Erre szolgál az a csaknem 38 milliárd forint, melyet a Környezet- és Energiahatékonyság Operatív Program (KEHOP) nyújt, és melynek keretéből 662 millió forintot kapott a Hévízi-tó az átfogó, a tágabb térségét is érintő élőhely-rekonstrukciós programjára.

A projekt célja, hogy az élőhelyeket a lehető legmagasabb természetességű szinten állítsák helyre vízkormányzással, azonkívül a nem honos növény- és állatfajok eltávolításával a tó szűkebb és szélesebb környezetében. A program gazdája a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI), konzorciumi partnerként ugyanakkor részt vesz benne a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, Hévíz önkormányzata, mindemellett a Hévízi-tó és Felszín Alatti Vízgyűjtő Területének Környezetvédelmi Alapítvány.

Puskás Zoltán, a BFNPI igazgatója a részletekről szólva közölte: a tó csaknem 60 hektáros környezetével egyesült erővel természetvédelmi övezet, de a pillanatnyi program nem mindössze a tómedret érinti, hanem sokkal inkább a környezetét, ami a Keszthelyi-hegységtől a Kis-Balatonig húzódó ökológiai egység része.

A Föld legnagyobb, biológiailag is aktív, természetes tőzegmedrű termáltaván és környezetében a 2020-ig tartó program keretében gyéríteni fogják a nem honos fákat és lágyszárú növényeket – mint a bálványfa, az aranyvessző, a piros tóalma vagy az egyiptomi kéktündérrózsa -, mert ezek betelepített vagy invazív fajok. Szintén ritkítani kívánják az olyan betelepített vízi állatok egyedeit, mint az ezüstkárász vagy a márványrák, amelyek ázsiai, afrikai élőhelyekre jellemzőek, de nem a Hévízi-tóra.

A Hévíz-Keszthelyi-láp gyepterületeinek rekonstrukcióját is megvalósítják Hévíz, Sármellék és Alsópáhok területén, de ingatlanvásárlás révén egy magánterületet is természetvédelmi kezelésbe vonnak. Felújítják a tó vízszintjét szabályozó zsilipeket, amellett csaknem tíz kilométer hosszan új tanösvényeket formálnak ki a helyi természet és az élővilág bemutatására.

A fürdőkórház területén lombkorona-figyelő állomást létesítenek, a Hévízi-csatornánál ugyanakkor vízi túrákhoz elengedhetetlen infrastruktúrát is kialakítanak – sorolta a nemzeti park igazgatója.

Kvarda Attila, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház direktora idézte fel arra, hogy a kórház hosszú évek óta működteti azt a monitoringrendszert, amely örökösen nyomon követi nem kizárólag a tó, de a figyelőkutak vízminőségét is. A tó védelme szempontjából az előrelépéshez ellenben elengedhetetlen az aktuális fejlesztés, a közvetlen és a távolabbi környezet rehabilitációja.

Manninger Jenő, a térség országgyűlési megbízottja (Fidesz), Zala megye fejlesztési biztosa kijelentette: a hévízi tóvédelmi projekt része a kormány által jóváhagyott Balaton programnak is. Figyelmeztetett arra, hogy Magyarország egyik legértékesebb kincse a Hévízi-tó természeti és turisztikai értelemben ugyanúgy.

Papp Gábor polgármester (Fidesz-KDNP) azt mondta el, hogy a település önkormányzata 15-20 éve indította el a tóvédelmi programját, az éves költségvetéséből évente áldoz természet- és környezetvédelmi feladatokra. A Hévízi-tó és az arra épülő gyógyászat mivel az alapja a település sikereinek, enélkül szimplán nem létezne a turizmus – szögezte le a polgármester.

mti