Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték – ausztrál szakemberek a kínai Csang’o-5 űrszonda által begyűjtött kőzetek alapján jutottak erre az eredményre.
A Csang’o-5 csaknem 1,7 kilogramm kőzetet gyűjtött a Holdon 2020 decemberében. Négy évtizede ez volt az első minta, amely az égitestről lejutott a Földre.
A vizsgálatok alapján a minták, melyek bazaltok, vagyis a láva villámgyors lehűlésével formálódott vulkanikus kőzetek, nagyjából 2 milliárd évesek, voltaképpen csaknem egymilliárd évvel fiatalabbak, mint az ezelőtt talált minták – írja a The Guardian.
A Science című akadémiai lapban az eredményekről megjelent tanulmány egyik szerzője, Alexander Nemchin, a Curtin Egyetem tudósa hangoztatta, a kutatás új fényt vet a Hold történetének arra az idejére, amikor úgy vélték, hogy kihűlőben volt és csökkenni kezdett mágneses ereje.
Az az alapelmélet, hogy „a kisebb testek sebesen hűlnek, ezután holttá válnak és semmi sem történik” – mondta Nemchin. A Hold ezen a ponton hideg lehetett ugyan, de a minták kora azt sugallja, hogy volt a régióban valamilyen hőforrás, mely indokolja a vártnál későbbi vulkanikus aktivitást.
A holdkőzet korának precíz ismerete támogatja a kutatókat abban is, hogy jobban kalibrálják a bolygók felszínének datálási technikáját olyan esetekben, mikor is nem állnak rendelkezésre kőzetminták. A technika egy felszíni régió korát a becsapódási kráterek sűrűsége alapján becsüli meg: a régebbi, idősebb felszíneken nagyobb és több kráter van, mint a fiatalabb területeken.
A vulkáni anyagot a holdjáró az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagykiterjedésű lávamezőn gyűjtötte. A kráterek számát összeköthetjük a precíz korral, ez alapján meghatározhatjuk más területek korát is – mondta Nemchin.
Az ausztrál kutatócsoport két grammnyit kapott vizsgálatra az 1,7 kilogrammnyi mintából, melyet Pekingben, a Kínai Nemzeti Csillagászati Obszervatóriumban őriznek. A teszteket is Pekingben végezték el a szakértők.
Kína az Egyesült Államok és a Szovjetunió után a harmadik állam, amely holdkőzeteket hozott le a Földre. 1976 óta ez az első alkalom, hogy a Holdról származó talajminta érkezett a Földre.
mti
