Mátyás korát idéző kiállítással nyitották meg a 27. veszprémi Gizella-napokat. A tíznapos kulturális programot megnyitó bemutató Porga Gyula polgármester elmondása alapján azt üzeni, hogy Mátyás király tanult Európától és egyúttal példát is mutatott az európai népeknek.
Porga Gyula (Fidesz-KDNP) beszédében nyomatékosította, hogy a Gizella-napok alatt a múlt és a jelen kulturális értékeit ünnepli a település.
Udvarhelyi Erzsébet, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója hangoztatta, hogy a tárlaton tablókon követhetők nyomon Mátyás király nagyfokú tettei, korának történelmi, egyházi vonatkozásai. Érzékelhető többek között Mátyás pápai követnek írott levele 1478-ból, az uralkodó portréját ábrázoló pénzérmék, pecsétek ezenfelül korabeli eszközök, köztük egy övcsat és egy patrontáska.
Földesi Ferenc filológus, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója a Mátyás korabeli egyházi elit kultúrájáról szólva kijelentette, hogy a 15. század második felében kimagasló filozófiai és teológiai fordulat következett be, amely Itáliából indult.
Mint visszaemlékezett, a humanizmust nyelvi, retorikai, azonkívül történeti és teológiai fordulat is leírta. A retorikai fordulat az antik szövegek „átfordításában”, ameddig a teológiai fordulat az újplatonikus filozófia megjelenésében érhető nyomon, amely az emberi lélek és az Isten közti „közvetlen átjárást” hirdeti.
A fázis magyar egyházi elitje, aminek elemei közül sokan Itáliában tanultak, közvetlenül értesültek ezekről a folyamatokról, a teológiai váltásról – fűzte hozzá.
Fáy Zoltán könyvtáros, a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár igazgatója a Hunyadi család és a ferencesek közti szoros kapcsolatról beszélt. Visszaidézte, hogy a Hunyadiak számtalan kolostort hoztak létre és támogatták is a szerzeteseket.
A Hunyadi-család és a ferencesek hasonlóan gondolkodtak arról, hogy a belső és a külső védelmet egyidejűleg kell megerősíteni és ameddig az előbbit a vallásosság elmélyítésében látták, addig a külső ellenség, a török ellen is együttesen igyekeztek fellépni – mutatott rá.
Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke Mátyás királyról szólva hangoztatta, hogy számtalan erénye mellet meghatározóan fellendítette a történetírást, európai hírű könyvtárat valósított meg és több nyelven beszélt.
A reneszánsz képzőművészetet túlságosan kimagaslónak nevezte az érsek, míg szólt arról is, hogy az egyházi erkölcs akkortájt jelentőségteljesen fellazult, ami az egyházi személyek fényűző életvitelében nyilvánult meg.
Mátyás a legnagyobb magyar uralkodók egyike volt, aki elérte, hogy a magyarok figyelemre méltó szerepet kapjanak Európában – húzta alá Márfi Gyula, hozzáfűzve, hogy ez lenne manapság is a cél.
Szőcs Géza költő, író Mátyás király családjáról szólt, kiemelve, hogy Mátyás királyról a mai napig nem született olyan irodalmi mű vagy film, amely hűen visszaadná a történelmi egyéniség valódi nagyságát.
Mátyás egyházpolitikája és egyházművészet Mátyás király korában című tárlat október végéig megfigyelhető a Szent Imre-templomban.
A Gizella-napok programsorozata idén 27. alkalommal, 25 helyszínen 75 programmal számít a nagyközönségre. A találkozó fő műsora a Szentháromság téren lesz, ahol fellép a Honvéd Együttes, ünnepi beszédet mond Zoób Kati divattervező. A kulturális programok mellett családi, gyermek-, illetve sportrendezvények és népművészeti kirakodóvásár áll a látogatók rendelkezésére.
MTI
