Egy pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket 113 millió évvel ezelőtt az ausztrál-antarktiszi hasadékvölgy térségében.
A PeerJ című folyóiratban publikált tanulmány alapján a Diluvicursor pickeringi névre keresztelt faj bizonyítékul szolgál az apró termetű, két lábon járó, növényevő ornithopodák alrendjének sokszínűségére – írta a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. A Diluvicursor pickeringi részleges csontvázára 2005-ben bukkantak rá a délkelet-ausztráliai Victoria államban.
Matthew Herne, a kutatás vezető paleontológusa alapján az Ausztráliából származó dinoszauruszcsontvázak roppantul ritkák. A jelenlegi felfedezés az első bizonyíték arra, hogy hajdanán legalább két heterogén testalkat létezett az ornithopodák körében a mai Délkelet-Ausztrália területén.
A mester alapján az újonnan azonosított Diluvicursor pickeringi, amely a 2016-ban meghalt ismert ausztrál őslénykutató, David Pickering után kapta a nevét, nagyjából akkora volt, mint egy pulyka, habár a farka révén a testhossza elérte a 2,3 métert. Vélhetőleg levelekkel, fenyőmagokkal, mohafélékkel és gyümölcsökkel táplálkozott. Hosszú lábcsontjai alapján ugyanakkor arra levezetnek a szakemberek, hogy jó futó volt.
Herne alapján a D. pickeringi szoros rokonságban áll a Leaellynasaura nevű ornithopoda dinoszaurusznemmel, de – bár sok együttes tulajdonságot mutat: kis termet, két lábon járás és növényevő életmód – akadnak azért különbségek is. A Leaellynasaura nem képviselői könnyed testfelépítésűek voltak és módfelett hosszú farkuk volt, miközben a D. pickeringi zömökebb volt, jóval rövidebb farokkal. A mester alapján a jövőbeli vizsgálatok a újabb különbségek felkutatásával is fognak foglalkozni.
A paleontológusok egyelőre nem tudják, hogy mitől pusztult ki a D. pickeringi, ám erről az egy példányról úgy sejtik, hogy áradáskor sodródhatott bele egy folyóba. A fosszíliát mivel egy erős sodrású folyó fenekén eltemetve, fatörzsek és ágak közé szorulva találták meg.
A D. pickeringi az egykor Ausztrália és Antarktika közt futó hasadékvölgy térségében élt. Herne alapján a lelőhely alapján arra spekulálnak, hogy tekintélyes folyók szelték keresztül a hasadékot, amely erdőségeknek adott otthont.
MTI
