A szegedi közgyűlés állásfoglalásának megfelelően 267 ház és egy képzőművészeti alkotás kapott helyi védelmet a Tisza-parti településben.
Szegeden 176 országos védelem alatt álló műemlék felfedezhető. A döntéssel a település közigazgatási területén helyi specifikus védett alkotmányok, építmények száma 682-re emelkedett.
Az előterjesztés magyarázata alapján a védelem alá helyezéssel megállítható az építészeti, mindemellett a település arculatát híven tükröző településképi értékek pusztulása. Valamennyi védelemre ajánlott alkotmány tekintélyes szerepet tölt be a városképben, utcaképben, az örökölt környezet részét képezi, amit meg kell őrizni az utókor részére.
A helyi védelem alá helyezett 267 ház döntő része a települést romba döntő 1879-es nagyárvíz utáni évtizedekben emelt lakóház, de megjelenik a listán a Szegedi Tudományegyetem szemészeti klinikájának tömbje, az Anatómiai Intézet létesítménye és a Dianóczki János tervezte Mars téri buszpályaudvar is, melyet 1965. november 13-án osztottak ki.
Helyi védelmet kapott Lajos József szobrászművész az id. Jancsó Miklós kollégium épületének bejárati homlokzatán érzékelhető, az orvosi tudományokról készült domborműve. Az 1969-ben készült műalkotáson egy ülő nő és férfi megjelenik, körülöttük a gyógyítás ősi szimbólumai, az orvosi hivatás eszközei, s egy Konfuciusztól származó idézet: „Aki egy fát elültetett, s megölt egy kígyót, nem élt hiába”.
A képviselő-testület határozott arról is, hogy pályázatot írnak ki a Szegedi Nemzeti Színház, továbbá a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezetői posztjára. Barnák László, a színház direktora és Gyüdi Sándor, a zenei együttes igazgatója mandátuma úgyszintén június 30-án jár le.
A közgyűlés döntött arról, hogy emléktáblát állítanak az előző évben eltávozott Karikó Teréz operaénekesnek. A Szegedi Nemzeti Színház örökös tagjának egykori lakóházán, a Bocskai utcában Bánfi Gábor szobrászművész és Bánfi Antal kőfaragó domborműve érzékelhető ezt követően.
